A nyári szúnyoginváziók általában is komoly gondokat okoznak, ráadásul a kiemelt jelentőségű üdülőhelyeken pedig még idegenforgalmi károkat is okozhatnak. Több mint negyven éve, lakott területeken a közegészségügyi szempontból ártalmas, ún. közönséges csípőszúnyogok elleni védekezés került előtérbe, amelyek milliók szabadban való tartózkodását, nyugodt üdülését, pihenését zavarják meg vagy teszik lehetetlenné, amit az árvizek alkalmával tapasztalt hihetetlen mérvű elszaporodásuk csak súlyosbít. Mint-egy 25 szúnyogfaj közül járványügyi szempontból első helyen a maláriaszúnyogok állnak, de az újonnan felismert, és esetleg a hazánkban is megjelenő fertőző betegségek közvetítésében szerepet játszó egyéb szúnyogfajokra is figyelni kell.

Mit kell tudni a szúnyogcsípésről

Egyes fertőző betegségeket (pl. maláriát, sárgalázat, dengue-lázat stb.) terjesztő és a kórokozóval szoros kapcsolatban álló vérszívó ízeltlábúak (vektorok - vírushordozók) közül a különböző szúnyogfajok jelentősége több mint száz éve ismert. Az elmúlt évtizedekben az agyvelőgyulladás, a közelmúltban pedig a nyugat-nílusi láz terjesztésében az egyéb csípőszúnyogok, elsősorban a culex-fajok vektor szerepe vált közismertté. A vektorok, illetve a kórokozók életképessége és ezáltal a megbetegedés terjedése csak meghatározott környezeti tényezők, pl. megfelelő hőmérséklet és páratartalom, alkalmas tenyészőhely mellett lehetséges.
A hazai, úgynevezett közönséges csípőszúnyogok, az egyes aedes- és culex-fajok, valamint a mocsári szúnyogok elsősorban a víz mellett levő településeken, üdülőterületeken és hétvégi telkeken ártalmasak. A házi szúnyog a lakóházakban alkalmilag akár télen is (!) megjelenhet. A szúnyogok nyálmirigye véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmaz. Csípéskor véres pont formájában a szúrcsatorna gyakran megfigyelhető. A csípés bőrelváltozással, kiütéssel, gyulladással jár. A testidegen fehérjékkel szemben, általában az ismételt csípések hatására, allergiás reakciók is előfordulhatnak. A viszketést követő vakarózás felsebzi a bőrt, és ennek hatására elgennyesedő fertőzés keletkezhet. Az aktuális szúnyoghelyzet legpontosabban a csípések megszámolásával állapítható meg, de alkalmilag a lakosság erre vonatkozó megfigyeléseit is célszerű figyelembe venni.
Az lenne a megoldás, hogy az érintett településeken négy-öt éven át gyakrabban kellene elvégezni a védekezést, így a későbbiekben megtérülnének a ráfordítások - teszi hozzá a szakember. A szabadban 1964 óta alkalmazott eljáráshoz melegködképző szer szükséges, amely megfelelő oldószerben, leggyakrabban gázolajban, felhígítva speciális generátorral juttatható ki. Az eljárás előnye, hogy gyors, előkészítést alig kíván és azonnali eredménnyel jár. Hátránya viszont, hogy hatása a köd szétoszlása után megszűnik, forgalmas helyeken a köd szaga kellemetlen, közlekedési veszélyhelyzetet idézhet elő, a kezelt területre jutó 1-1,5 ml/m2 gázolaj pedig szennyezheti a környezetet. A meteorológiai tényezők közül elsősorban a szél-erősséget és a légmozgást kell figyelembe venni. Tilos a kezelés esőben és az elsodródás veszélye miatt 2 m/s-nál nagyobb oldalszél esetén! A kezeléseket a kora hajnali vagy a késő esti órákban kell elvégezni. A kellően körülhatárolt kis területen akár 90 százalék feletti, az összefüggő, nagy kiterjedésű területen azonban csak kb. 50-60 százalékos hatékonyság érhető el.

Tavalyi évben melegköd-képzéssel mintegy 36 ezer hektárt kezeltek országszerte, bár ennek harmada Csongrád megyére esik. Ez a 2004-es adatnak közel fele. Az alkalmazott készítmény a dichlorvos hatóanyagú Unitox 100 SC, illetve a permethrin – S-bioallethrin kombinált hatóanyagú Reslin Premium melegköd-képző szer volt.  

(2) A szervezett szúnyoglárva-irtás adatai és értékelése

. A lárvagyérítésben érintett területek nagysága évről-évre változik: kiugró a 2000-ben és 2002-ben kezelt területnagyság, a 2004. év 8.000 ha körüli adata pedig megegyező a 2001-es és 2003-as számokkal. 2005-ben kis mértékű emelkedést regisztráltunk. Továbbra is kívánatos lenne, hogy a Balaton térségéhez hasonlóan, országszerte kijelölésre kerüljenek a kezelendő, rendszeres csípőszúnyog lárva-tenyészőhelyek. Ezzel okszerűvé, és – megfelelő pénzügyi támogatás esetén – dominánsabbá válhatna a módszer alkalmazása, hiszen a lárva tenyészőhely kezelések aránya, a légi ULV módszerrel végzett imágógyérítéshez viszonyítva, mindössze 2,4% volt 2005-ben.

[csótányirtás] [poloskairtás] [hangyairtás] [darázsirtás] [bolhairtás] [kullancsirtás]  [egérirtás] [kapcsolat] [referenciák] [megaport]