|
Az időjárás változásával ( általános
felmelegedés) megjelennek az országban olyan szúnyogfajok amelyek ez idáig
nem voltak jelen környezetünkben. Új fajok új korokozókat hoznak magukkal.
Az újfajok az egyre fokozódó kereskedelmi tevékenység mellékterméke. Ezek
a messze földről behurcolt szúnyogfélék az általános felmelegedésnek
köszönhetően nem pusztulnak el úgy minta régi szép időben, sőt még
szaporodnak is. A szúnyogirtást vagy ahogy mostanában nevezik
szúnyoggyérítést közegészségügyi szempontok indokolják. A szúnyogokat
egészségügyi kártevők közé sorolja a jogszabály
Szúnyogok terjesztik az alábbi megbetegedéseket is ezért indokolt a
szúnyogirtás
Malária
A közegészségügyi hálózat, a WHO segítségével és a DDT felhasználásával,
sikeres szúnyogirtás következtében
1959-ben felszámolták a maláriát . Azóta kizárólag import eset (évente kb.
7-20 megbetegedés) fordul elő. A betegség pedig kizárólag vektorok, a
maláriaszúnyogok (Anopheles fajok) közvetítésével terjed. Mivel
Magyarországon az Anophelesek változatlanul honosak, ezért jogosan merül
fel az a kérdés, hogy amennyiben tünetmentes kórokozó-hordozók a kiemelt
jelentőségű üdülőterületeken (pl. a Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó stb.
mellett) tartózkodnak, az ott ugyancsak jelen levő maláriaszúnyogokon
keresztül van-e reális veszélye a megbetegedés újbóli hazai megjelenésének
és elterjedésének? Ezeken a területeken napjainkban minden évben
szervezett szúnyogirtás történik.
A leishmaniasis betegség:
Terjesztője a lepkeszúnyog, pici, szőrös testű, hangtalan röptű
szúnyogfajta. Sajnos átfér a szúnyoghálón, csípése fájdalommentes és nem
hagy tipikus nyomot a bőrön. Eddig tipikusan a déli országokban előforduló
szúnyogról beszélünk, azonban manapság már hazánkban is megtalálható.
Eredeti hazájában többféle betegség terjesztőjeként tartják számon,
azonban Magyarországon eddig csak a leishmaniasis fordult elő. Hazánkban
ugyan a szúnyog megtalálható, azonban egyelőre elsősorban behurcolás során
terjedhet a betegség, a szúnyogok –kórokozó hiányában- még nem terjesztik.
Azonban a hatóságok egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy óvatosnak
kell lenni, mert bármikor bekövetkezhet változás ebben a kérdésben. A
szúnyogirtási tevékenységet ennek érdekében támogatni szükséges. A
szúnyogcsípés okozta tünetek közé tartozik a hasmenés, láz, különböző
bőrelváltozások, fekélyek, vérbő bőrfelszín alatti, csomók, duzzadt
nyirokcsomók megjelenése. Kezelés nélkül a belső szerveket is károsodása
is követheti a szúnyogcsípést. A fertőzöttséget a várandós kismamák is
átadhatják magzataiknak.
A bőrférgesség:
Terjedésének fő felelősei a szúnyogok. A
betegség elsősorban házi kedvenceinket, főleg a kutyákat érinti, azonban
az emberek is megfertőződhetnek! Zoonozis betegségről van szó, a fertőzött
állatról az emberre szúnyogcsípés útján terjedhet. Magyarországon
tömegesen az utóbbi években jelent meg ez a szúnyogok által terjesztett
betegség, amely megfelelő védekezés hiányában riasztó mértékben fertőz a
négylábúak között, a fertőzöttség aránya közel 50%-os! Okozója a
Dirofilaria repens nevű féreg, amely elsősorban a déli országokban volt
eddig jellemző, azonban manapság már hazánkban is jelen van. A szúnyogok
csípése során a vérbe juttatják a lárvákat, amik a csípést követően kb.
fél év alatt fejlődnek ki. Sajnos ebben a lappangó időszakban a fertőzést
ki sem lehet mutatni. E szúnyogok által terjesztett betegség általában
csak véletlen nyomán derül ki, amikor egyéb orvosi beavatkozásra kerül
sor. Azonban célzott vizsgálattal is kiszűrhető, ha odafigyelünk a
veszélyre. A rendszeresen szúnyogirtást végző településeken ritkábban
fordul elő bőrférgesség. Tünetei lehetnek a kemény viszkető csomók a
bőrben, esetleg a mélyebb rétegekben. A gyakori vakaródzás miatt sokszor
hiányzik a szőr az érintett területekről, ekcémás tünetek jelentkezhetnek.
Emberek esetében csomók jelenhetnek meg az arcon, szem környékén, esetleg
bizonyos belső szervekben (tüdő, máj).
Nyugat-nílusi láz
Az elmúlt kb. tizenöt évben megjelent a hazánkhoz közeli országokban is
Romániában, Csehországban, Olaszországban, Oroszországban, és
Francia-országban. A vírus a szúnyog csípése által jut a fogékony
szervezetbe, az emberbe. Úgy tűnik, hogy az idősebbek között nagyobb a
valószínűsége a lázas betegség, illetve a neurológiai szövődmény
kialakulásának. Magas lázzal járó betegség formájában zajlik le, amelyhez
borzongás, hidegrázás, fejfájás és rossz közérzet társul.
SZÚNYOGCSÍPÉSSEL TERJEDŐ SZÍVFÉRGESSÉG
A szívférgesség:
Ezt a betegséget a Dirofilaria immitis nevű féreg okozza, eredeti
elterjedési területei: Amerika, Ausztrália, Japán és a mediterrán
országok. Azonban a fokozatos felmelegedés miatt sajnos Magyarországon is
előfordul. Terjedését a szúnyogok, a szúnyogcsípések teszik lehetővé. A
szúnyogok hordozzák itt is a kórokozót, mely a szúnyogcsípés révén kerül a
vérbe. Kb 6-8 hónap alatt fejlődnek ki a férgek a szervezetben. Ahogyan a
bőrférgesség esetében itt is elsősorban a négylábúak, főként a kutyák a
legveszélyeztetettebbek. Azonban itt is a szúnyogcsípés áldozatul eshet az
ember is! Szerencsére az emberi szervezetben felnőtt férgek nem alakulnak
ki, azonban a jelen lévő lárvák vándorlása is okozhat kellemetlen és igen
komoly tüneteket. Ez a betegség lényegesen ritkább, mint a bőrférges
esetek, azonban több ilyen diagnózis is született már az elmúlt években. A
férgek a gazdaállatban szaporodnak, minél kiterjedtebb a betegség annál
több lárva vándorol a vérárammal a szívbe és a tüdő ereibe. A tünetek
lehetnek gyengeség, nehéz légzés, véres vizelet, sokkos állapot,
érelzáródás, tüdőembólia. Amennyiben nincs jelen túl sok féreg a
szervezetben, csak fáradékonyság, bizonyos időközönkénti köhögés,
esetenként nehézlégzés, lesoványodás lép fel a fertőzöttnél. A betegség
kimutatása ebben az esetben is vérvizsgálattal történik. A szúnyogok
terjesztette szívférgesség esetében talán még hangsúlyosabb a megelőzés,
mint más parazitáknál, ugyanis a fertőzött egyedeknél már maga a
gyógykezelés is komoly veszélyeket hordoz. (Az elhullott paraziták
fokozott trombózisveszély forrásai.)
Szúnyogok által terjesztett Zika vírus:
Bár Magyarország egyelőre közvetlenül nem érintett, mégis nagyon jelentős
vírusról van szó, az alábbi adatok fényében, oda kell rá figyelni! Először
1947-ben azonosították ezt a szúnyogok által terjesztett vírust. Az első
emberi fertőzés 1968-ban történt Nigériában. Az amerikai kontinensen
először 2014-ben ütötte fel a fejét. 2015 óta 1,5 milló fertőzést
jegyeztek le Brazíliában, több mint 13 000 esetet Bolíviában. Az
egészségügyi Világszervezet a 2016-os évre négymillió esetet prognosztizál
csak az amerikai kontinensen!!! Egyelőre sem célzott kezelés, sem vakcina
nem áll a rendelkezésünkre, amivel fölvehetnénk a harcot a fertőzéssel
szemben. A vírus csak eddig 22 országban jelent meg, köztük több európai
országban is. A vírus terjedésének elsődleges felelősei ezúttal is a
szúnyogok. A szakemberek a szúnyogok irtásban látják az egyik
megoldást a fertőzések megelőzésére
Elsősorban az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai
tigrisszúnyog. A tünetek közé tartozik a fejfájás, láz, izomfájdalom,
vöröses foltok megjelenése, szemviszketés. Ritkább esetben előfordul
hányás, torokfájás, megdagadt testrészek. A betegség lefolyása általában
enyhe, kb egy hét alatt biztosan elmúlik, esetleg ízületi fájdalmak
maradhatnak vissza és húzódhatnak el. Az igazi veszély a kismamákat
fenyegeti! Ez a szúnyogok által terjesztett betegség ugyanis mikrokefáliát,
azaz kóros kisfejűséget – egyben agyi fejletlenséget okozhat a születendő
gyermekeknél. Következménye a súlyos szellemi fogyatékosság, amennyiben
egyáltalán életképesen születik a csecsemő. Brazíliában 2014-ben összesen
maximum 150 ilyen esetet regisztráltak, 2015 októbere óta (5 hónap) pedig
több mint 4000-et! Magyarországon a hatóságok szerint egyelőre nem adottak
a széleskörű járvány feltételei. Azonban ha a többi szúnyogok által
terjesztett betegség hazai előfordulását vesszük alapul, akkor nagyon is
indokolt az óvatosság. Számos betegséget terjesztő szúnyogfaj sok-sok évig
nem volt jellemző hazánkban, azonban a klimatikus változások révén
napjainkban már sok szúnyogokhoz köthető betegség került itthon is
kimutatásra
Szúnyogirtásra vonatkozó jogszabályok
A szúnyogok elleni védekezés jogi hátterét az egészségügyi törvény és a
járványügyi rendelet biztosítja.
A fertőző betegségek és a járványok
megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998.
(VI. 3.) NM rendeletből a szúnyogok elleni védekezésre a jogszabály 36.,
38. és 39. §-a, valamint 4. mellékletének 2. pontja vonatkozik.
Az 1999. évi. LXXI. törvénnyel
módosított 1997. CLIV. évi törvény két szem-pontból meghatározó:
• a 73. § (1) bekezdése szerint:
A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön
jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtásáról a terület,
épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell.
|
