|
Pillanatnyilag az önkormányzatok, illetve a tulajdonosok
felelősek a fák megóvásáért, a fák permetezéséért fellépésük azonban – néhány jó példától
eltekintve – korántsem elég erőteljes. A megfelelő permetezés hatékonyan
szembe tud szállni a vadgesztenyefákat pusztító károkozóval. Egyes
önkormányzatok már sokat tettek – különösen a Fővárosi Önkormányzat nevét
kell kiemelni, mely a nagyobb közparkok fáiért felelős –, vannak azonban
olyan önkormányzatok amelyek még alig tettek valamit. Az összehangoltság hiányára jó példa a
Margitsziget védelme: a sziget egy töredéke nem a Fővárosi Önkormányzat
tulajdona: itt a fák nem lettek lepermetezve, leveleik már augusztusban
megbarnultak, majd lehullottak.
Minthogy a fák képtelenek saját védekezési mechanizmusukkal leküzdeni a
rovarok okozta kárt, emberi beavatkozás nélkül hosszabb-rövidebb idő múlva
számítani lehet a kezeletlen fák kipusztulására. Mivel a fővárosban a
köztéri fák egy jelentős része vadgesztenyefa, a város levegőtisztaságának
szempontjából sem mindegy, hogy kipusztulnak-e a fák, vagy sikerül-e a
megmentésük. Az őszi időszakban a fertőzött levelek megsemmisítése a
legfontosabb feladat, mert az aknázómoly a levélben telel át
Vadgesztenyelevél-aknázómoly: 1985-ben bukkant fel hazánktól délre. Magyarországon 1993-ban jelent meg
. Egy év múlva az egész
országban fellelhető volt. 1995-ben a főváros a közterein megkezdte a
rendszeres védekezést ellene. Ahol nem permeteznek ott országszerte
pusztulóban vannak a fák. A kártevők három nemzedéke fejlődik ki. A levél
színére rakják a petéket, a lárvák behatolnak a levélbe és feleszik az élő
szövetet. Hatásosan védekezni ellenük a tojásrakás előtt, alatta és a lárva
kikelés idején lehet (kb. 1012 nap).
A hatékony védekezés
kulcsa a megfelelő magasnyomású gép, a vegyszer és az időzítés.
.
ELÉRHETŐSÉG |

Nagynyomású permetezés


Kertépítés
|