Csótányirtás Járványügyi jelentősége:


A csótány (Blattidae) járványügyileg az egyik legveszélyesebb élelmiszerlátogató rovar. Ennek oka, hogy megszámlálhatatlan mennyiségű kórokozót hurcol magával, mind a testfelületén, mind a szervezetében. Fő veszélyforrásuk, táplálkozási szokásaikból adódik. A csótányok mindenevők így gyakran kutatnak élelem után akár oszló szerves anyag, szemét között is, ahol rengeteg kórokozó tapad a testükre. Ezt követően előszeretettel látogatják meg az élelmiszereket, ahová áthurcolják a fertőzéseket. Mindezt tetézi, hogy a csótányok általában megfordulnak a - szintén igen szennyezett - csatornákban, lefolyókban is.
Ennek fényében, meghatározott helyeken, a csótányok irtására speciális szabályok vonatkoznak:
A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évente legalább két alkalommal vegyszeres kezelést kell végezni:
- az egészségügyi, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben,
- élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
- piacokon és vásárcsarnokokban,
- vendéglátó ipari és közétkeztetési egységekben, illetve
- a tömegszállásokon.
A csótány-fertőzöttség felszámolására egyénileg, elsősorban felületkezelő aeroszolok, csótánycsapdák alkalmazhatóak; azonban az esetek nagy részében hatásos megoldást csak szakember segítségével érhetünk el. A csótányok esetében további veszélyt rejt, hogy amennyiben a védekezésre használható szereket, nem megfelelő mennyiségben, ideig és módon alkalmazzák, az rezisztencia kialakulását eredményezi, amely nagymértékben megnehezíti a csótányok későbbi felszámolását.

Életmódjuk:

Lapított testű, ovális körvonalú rovarok, szárnyuk gyakran csökevényes, repülési képességüket nem használják ki. Háromszög alakú fejük szabadon mozgatható, melynek két oldalán nagy összetett szemek találhatók. Ezek azonban leginkább csak a sötétben való tájékozódást szolgálják. Hosszú csápjaik végén található a csótányok szaglószerve, melyek segítségével megtalálják a táplálékot. Potrohukon illat-, bűz- és egyéb mirigyek találhatók. Járásuk fordulékony és igen gyors; petéiket petetokban helyezik el.
A csótányok fénykerülő rovarok, rejtett életmódot folytatnak, különösen kedvelik a réseket és repedéseket. Állandóan táplálék után kutatnak, ilyenkor nyugtalanok, táplálkozásukat gyakran megszakítják. Mindenevők, a növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt elfogyasztják. Táplálék nélkül akár hetekig is életben maradnak, azonban folyadékigényük igen nagy. A szomjazást nehezen viselik, víz hiányában napok alatt elpusztulnak.
Folyadékigényükből kifolyólag, csótányokkal leggyakrabban a lakások vizes helyiségeiben - konyhában, wc-ben, fürdőszobában - találkozhatunk. Rejtett életmódjuk miatt, a csótányok jelenlétéről gyakran csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes helyiségekben felkapcsoljuk a villanyt, vagy rejtekhelyükön megzavarjuk őket.
Döntően passzív módon terjednek; általában a csótány, vagy annak petetokja az élelmiszerrel, vagy azok csomagolóanyagával kerül be a helyiségekbe. Azonban az épületeken belül, a csővezetékek mentén, a szintek között, függőleges irányban aktívan is terjedhetnek.
Hazánkban, az ember közvetlen közelében, a meleg égövről származó, háromféle csótány fordul elő: